– Nagyon jól megvagyunk Árpikával, de hát hiányzik neki egy pótanyuka, ezért is örült annak, hogy kiválasztottak bennünket. A műsor legidősebb, a kenyerét borászként kereső vőlegényjelöltje öt éve él egyedül a fiával. Amikor megkérdeztük tőle, milyen hölgyet képzelt el magának, a fia vette át a szót. – Legyen szép, karcsú és házias. Finomakat főzzön nekünk! Apukámnak a kakaspörkölt a kedvence, ha azt jól elkészíti, akkor szinte nyert ügye van! – nevetett a fiú, akit apja kiigazított: ha a kiválasztott nem remekel a kakaspörkölt-készítésben, szívesen segít neki. Nem szeretem az öntelt nőket. Valószínűleg azért, mert nekem önbizalomhiányom van. Remélem, ez a műsor segít abban, hogy helyrebillenjen az önértékelésem. Nem választanék olyan nőt, aki nem dolgozik, akit el kell tartani – egyenlő félként akarom őt kezelni. Úgy gondolom, Árpika édesanyja sem talál semmi kivetnivalót abban, hogy pótanyát keresünk, hiszen ez az élet rendje, nekem is kell egy társ, nem lehetek egyedül életem végéig. És akár még egy esküvő is belefér a végén. De persze csak akkor, ha minden klappol! – ígérte Ottó gazda.